Az elektrikus energia tárolási rendszerek élettartama és karbantartása

A törésvonalak életciklusának ismertetése akkumulátor-ESS esetén

Telepítésről a kivonásig: a kulcsfontosságú fázisok

Fontos megérteni, hogyan haladnak végig a Battery Energy Storage Systems (BESS) az életciklusukon, ha a legtöbbet akarjuk kihozni belőlük. A teljes folyamat több fontos lépést is magában foglal, mint például a rendszer helyes telepítése, a mindennapi üzemeltetés, hosszú távú karbantartása, és végül a rendszer szétszerelése az élettartama végén. Minden egyes fázisban történő tevékenység jelentősen befolyásolja a rendszer teljesítményét és azon, hogy hosszú távon fenntartható marad-e. Amikor először üzembe helyeznek egy BESS-t, az elején a dolgokat helyesen elvégezni minden különbséget jelent azzal kapcsolatban, mennyi ideig fog működni a rendszer, mielőtt cserealkatrészekre szüksége lenne. Az üzemeltetési hatékonyság azt jelenti, hogy minden megfelelően csatlakozik a létesítményben meglévő infrastruktúrához. A rendszeres ellenőrzések és karbantartások gondoskodnak arról, hogy a működés zavartalan legyen, és elkerüljék a váratlan meghibásodásokat. És amikor eljön az ideje, hogy szétszereljenek egy régi rendszert, a gondos tervezés segít a veszélyes anyagok biztonságos eltávolításában, miközben újrahasznosítják azokat az alkatrészeket, amelyek még mindig rendelkeznek értékkel. Az információk gyűjtése végig ezen az egész úton szintén segít az eljövendő dolgokat javítani. A korábbi telepítésekből származó adatok visszatekintése értékes betekintést nyújt, ami a jövőbeli projekteket jobban megtervezetté és végrehajtottá teheti.

A tényezők, amelyek befolyásolják az energiaakkumulátorok élettartamát

A Battery Energy Storage Systems (BESS) rendszerekben használt energiatároló akkumulátorok élettartama több kulcsfontosságú tényezőtől függ, például a környezeti hőmérséklettől, attól, hogy milyen gyakran töltődnek és ürülnek ki, valamint az általános használati szokásoktól. Amikor az akkumulátorok túl melegek, belső alkatrészeik gyorsabban kezdenek el elhasználódni, emiatt hatékonyabban működnek. Ugyanez igaz az akkumulátorokra, amelyek túl gyakran mennek keresztül töltési ciklusokon; képességük a töltés tartására idővel csökken. Karbantartási jelentésekből származó terepi adatok szerint valóban különbséget jelent, ha az akkumulátorokat az ideális hőmérsékleti tartományon belül tartják. Láttunk olyan eseteket, amikor csupán körülbelül 10 Celsius-fokkal emeltük az üzemeltetési hőmérsékletet, és ez az akkumulátorok élettartamát körülbelül 50%-kal rövidítette meg. A legtöbb mérnök minden érdeklődőnek elmondja, hogy a változók megfelelő kezelése korszerű Akkumulátorkezelő Rendszerek (BMS) segítségével csökkenti az elhasználódást, miközben meghosszabbítja a szervizelési időszakot. A gyakorlati lépések közé tartozik a stabil tárolási környezet kialakítása és a rendszeres ellenőrzések ütemezése a teljesítménymutatók figyeléséhez.

Tanulmány: BESS élettartam költséganalízise

A teljes élettartamköltségeket vizsgálva akkumulátoros energiatároló rendszerek (BESS) esetében a valós példák azt mutatják, hogy az pénz hova fordul az üzembe helyezés, a napi üzemeltetés, rendszeres karbantartás és végül a leszerelés során. A BESS rendszerek telepítésének kezdeti költsége valóban magas, de sok vállalat jelentős megtakarításokat ér el később az alacsonyabb üzemeltetési költségek révén. Nézzük például a korszerű akkumulátor-technológiát használó napelemparkokat – ezeknél a beruházásoknál a karbantartási költségek általában majdnem a felére csökkennek, mivel az akkumulátorokhoz képest a hagyományos generátoroknak sokkal több beavatkozást igényelnek. Amikor a számokat valós időbeli összehasonlításban nézzük, a legtöbb vállalkozás végül megtéríti a kezdeti befektetést, mivel a napi megtakarítások fokozatosan ellensúlyozzák a kezdeti kiadásokat. A szakmai jelentések egyöntetűen arra utalnak, hogy az élettartam során felmerülő költségek előre látó tervezése mindenben döntő szerepet játszik, segítve a szervezeteket, hogy valódi értéket hozzanak ki befektetéseikből a rendszer aktív évei során.

A BMS szerepe a töltényélet kiterjesztésében

Hogyan optimalizálnak a BMS kezelőrendszerek a teljesítményt

A Battery Management System (BMS) vagyis akkumulátorkezelő rendszer kulcsfontosságú szerepet játszik az energiatárolási megoldásokból való maximális hasznok kihozatalában, miközben biztosítja az akkumulátorok biztonságos működését, megfelelő teljesítményét és hosszabb élettartamát. Ezek a rendszerek figyelemmel kísérik az akkumulátorok hőmérsékletét, feszültségszintjét, áramfelvételüket, valamint az aktuális töltöttségi szintjüket. Egyes újabb BMS technológiák olyan intelligens algoritmusokat alkalmaznak, amelyek előre jelezhetik a lehetséges problémákat, csökkentve ezzel a költséges meghibásodásokat. A IEEE Spectrum által közelmúltban közzétett kutatások szerint azoknál a vállalatoknál, amelyek minőségi BMS rendszereket telepítenek, majdnem 50 százalékkal kevesebb akkumulátor meghibásodás következik be, mint azoknál, akik nem rendelkeznek megfelelő kezelési rendszerrel. Mindenki számára, aki komolyan gondolja akkumulátor-tároló rendszereinek optimális teljesítményének elérését és élettartamának meghosszabbítását, egy megbízható BMS rendszerbe való beruházás teljesen logikus döntés, amely mind műszaki, mind pénzügyi szempontból előnyös.

Figyelés és Egyenlítés Mindenben Rendszerekben

Az egyes cellák figyelése és kiegyensúlyozása elengedhetetlen funkció a modern egységes akkumulátorrendszerekben. Ha az elemek nincsenek megfelelően kiegyensúlyozva, hamar jelentkeznek a problémák – egyes cellák gyorsabban degradálódnak, míg mások túltöltődnek vagy alultöltődnek, ami csökkenti az akkumulátor teljes élettartamát. A gyártók különböző megközelítéseket alkalmaznak a probléma kezelésére. A passzív kiegyensúlyozás az extra töltést ellenállásokon keresztül vezeti el, míg az aktív kiegyensúlyozás ténylegesen áthelyezi a töltést az egyes cellák között. A Journal of Power Sources 2022-ben közzétett kutatása szerint a megfelelő figyelőrendszerekkel rendelkező akkumulátorok körülbelül 30 százalékkal tovább tartottak, mielőtt cserére szorultak volna. Azoknak a vállalatoknak, amelyek a hosszú távú költségekre koncentrálnak, gazdasági szempontból is értelmes minőségi akkumulátormenedzselő rendszerekbe (Battery Management Systems) fektetni, hiszen ez növeli az energiatárolási megoldások megtérülését is.

Rutin karbantartási eljárások az energiatárolási rendszerek számára

Előzgő karbantartás litium-ion és savas akkumulátorok esetén

A lítium-ion és ólom-savas akkumulátorok zavartalan működéséhez rendszeres karbantartás és figyelem szükséges. A lítium-ion típusoknál különösen ügyelni kell a túltöltés elkerülésére, mivel ez jelentősen lerövidítheti élettartamukat. Fontos a megfelelő feszültségszint fenntartása az élettartam során, valamint a kiegyensúlyozott töltési mintázatok alkalmazása, és elkerülni a folyamatos részleges töltéseket. Érdemes rendszeresen, néhány havonta ellenőrizni az akkumulátor kapacitását, hogy időben észlelhessük a kopás jeleit, mielőtt komolyabb problémává válnának. Az ólom-savas technológiáknál más szempontok a meghatározók. Ezeknél az akkumulátoroknál gyakori ellenőrzést igényel a sarkokon felgyülemlő korrózió, a cellákban lévő elektrolit szintjének figyelése, valamint az időszakonként szükséges kiegyenlítő töltések elvégzése, amelyek segítenek a savoldat megfelelő összekeverésében. Ennek az alapvető karbantartásnak a elhanyagolása a későbbiekben a teljesítmény romlásához vezet.

Fontos különbségek a karbantartásban : Míg a lithium-ion akkumulátorok precíz elektronikus kezelést igényelnek túlterhelés miatt, a vezetylemezes akkumulátorok több kézi ellenőrzést igényelnek fizikai állapotukra vonatkozóan, például az elektrolit-szintre.

Legjobb gyakorlatok :

• A litium-ion : Rendszeres szoftverfrissítések, hőmérséklet figyelése és töltési ciklusok egyensúlyozása.
• A sav-blei : Rendszeres tárcsafestékek tisztítása, savfelforrások ellenőrzése és megfelelő vízsint tartalma.

Ipari szabványok : A IEC 61427 irányelvek követése növelheti a karbantartási hatékonyságot és megbízhatóságot, biztosítva, hogy a töltőelemek optimálisan működjenek.

Hőmérséklet-ellenőrzés és környezeti tényezők

Nagyon fontos, hogy a akkumulátorokat a megfelelő hőmérséklet-tartományon belül tartsák, mivel ez hatással van a működésükre és élettartamukra. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb akkumulátortípus a legjobban működik, ha a hőmérséklet 20 és 25 Celsius-fok között van, ami körülbelül 68 és 77 Fahrenheit-fok között mozog. Amikor túl meleg vagy túl hideg van, az akkumulátorok gyorsabban romlanak, mint normál esetben. A páratartalom szintje szintén számít, valamint a tengerszint feletti magasság változásai is, amelyek néha még tapasztalt szerelőket is meglephetnek. Ezekkel a problémákkal szemben számos létesítmény megfelelő klímaberendezéseket telepít az akkumulátorok tárolásához. Egy másik jó megoldás az akkumulátorkezelő rendszerek (BMS) alkalmazása, amelyek figyelemmel kísérik a napi hőmérsékletváltozásokat. Ezek a rendszerek segítenek a problémák időben történő felismerésében, mielőtt komolyabb gondokká válhatnának.

Környezeti tényezők hatása : A magas hőmérséklet növelheti a lithium-ion-töltőelemek termikus futamra menetelésének kockázatát, míg a csupasz hőmérséklet befolyásolhatja a hatékonyságot, ami növeli a belső ellenállást.

Figyelési és ellenőrzési stratégiák : Telepítse a szenzorokat a hőmérséklet és a páratartalom nyomon követéséhez, és alkalmazza a ventilációs vagy hűtőrendszereket, ha szükséges.

Statisztikai bizonyítékok : A "Journal of Energy Storage" folyóiratban közölt tanulmány egy 20%-os növekedést mutattatta az akkumulátor élettartamában, amikor ideális hőmérsékleti feltételek között tartjuk őket.

Toltási ciklusok kezelése az akkumulátor egészség meghosszabbítása érdekében

Az akkumulátorok töltésének és kisütésének száma valóban befolyásolja az élettartamukat. Amikor az emberek töltési ciklusokról beszélnek, tulajdonképpen azt jelentik, hogy az akkumulátor újra teljesen feltöltődik üres állapotról. Ezeknek a ciklusoknak a megfelelő kezelése annak a kiegyensúlyozását jelenti, hogy milyen gyorsan töltjük az áramot az akkumulátorba, illetve milyen gyorsan vesszük ki onnan. A legtöbb ember nem is tudja, hogy az akkumulátorokat teljesen lemerülés után nem feltétlenül kell teljesen feltölteni ahhoz, hogy tovább tartsanak. A mélykisütések, amikor az akkumulátor teljesen lemerül újratöltés előtt, gyorsabban kopasztják az alkatrészeket. Tehát ha valaki szeretné, hogy az eszközében lévő akkumulátor évekig, és nem hónapokig működjön, nagyon fontos figyelni ezekre a töltési szokásokra.

Legjobb gyakorlatok :

• Használja a BMS-t a töltási ciklus gyakoriságának optimalizálásához.
• Tartsa a töltés szintjét 20%-40%-között a rendszeres használat során.

Szakértői ajánlások : Az időszakos kapacitás-próba és újjárás elvégezése megakadályozhatja a korai kapacitás veszteséget.

Statisztikák a töltási ciklusok kezeléséről : A "Battery Management Review" kutatása szerint a töltási ciklusok hatékony kezelése maximum 40%-kal hosszabbíthatja az akkumulátor életkorát, biztosítva ennél megbízhatóbb energiatárolási megoldásokat az idő múlásával.

Ezek a rutin karbantartási gyakorlatok implementálásával az energia-tároló rendszerek optimális teljesítményt és hosszú élettartamot érhetnek el, támogatva mind a környezeti fenntarthatóságot, mind az operatív hatékonyságot.

A lifecycle gyakori kihívásainak áthidalása

A feszítési ESS degradációjának kezelése

Az akkumulátoros energiatároló rendszerek (ESS) az alkatrészek öregedése, kemény környezeti körülményeknek való kitettség, valamint a mindennapi használat következtében idővel degradálódnak. Az energiatároló rendszerek komoly problémákkal szembesülnek, amikor kapacitásuk csökken, és hatékonyságuk évenként romlik. A jelentős problémákká váló degradációs jelek figyelemmel kísérése kulcsfontosságú a rendszer teljesítményének megőrzésében. A degradáció nyomon követésére és kezelésére több módszer is létezik. A legtöbb létesítményben megbízható akkumulátormenedzsment rendszereket alkalmaznak, amelyek folyamatosan figyelik a teljesítményjelzőket, és riasztást küldenek, ha valami rendellenesnek tűnik. Megelőző karbantartási ellenőrzések néhány havonta észlelik a kisebb hibákat, mielőtt azok súlyosbodnának, míg az újabb diagnosztikai eszközök pontosan azonosítják a hibák kialakulásának helyét. Előretekintve az iparág úgy tűnik, a anyagtudományi kutatásokban és intelligensebb BESS-tervezésben rejlő áttörések felé halad, amelyek jelentősen meghosszabbítják majd az üzemeltetési élettartamot a jelenlegi szabványokon túl.

Az túlzott töltés és mély feltörés kockázatainak enyhítése

Amikor az akkumulátorok túltöltődnek vagy mélykisütés éri őket, az komolyan károsítja az állapotukat, csökkentve ezzel élettartamukat és teljesítményüket. A túltöltés akkor következik be, amikor tovább töltjük az akkumulátort, mint amit az elviselni képes, míg a mélykisütés azt jelenti, hogy az akkumulátort majdnem teljesen lemerítik töltés előtt. Ezek a problémák nemcsak az akkumulátorcellákat rongálják meg idővel, hanem akár veszélyes túlmelegedést is okozhatnak. A szakemberek ajánlják, hogy modern töltésvezérlők és intelligens akkumulátormenedzselő rendszerek telepítésével figyeljék meg a töltési ciklusokat. Különböző gyártóktól származó kutatások azt mutatják, hogy ezekre a ciklusokra való figyelés jelentős mértékben segíthet problémák megelőzésében. Fontos továbbá követni az akkumulátorgyártók által megadott specifikációkat is – például a javasolt feszültségszinteket és a megfelelő töltési és kisütési módszereket. Ha ezekre az ajánlásokra tartják magukat, az akkumulátorok általában jobban teljesítenek és hosszabb ideig tartanak.

Technológiai fejlesztések az ESS karbantartásában

MI-alapú előrejelzéses karbantartási eszközök

Az energiatároló rendszerek egyre inkább mesterséges intelligenciát alkalmaznak karbantartásuk hatékonyságának növelésére. Az MI segítségével a prediktív karbantartás már akkor észleli a problémákat, amikor azok még nem is jelentkeznek, ezzel csökkentve azokat a kellemetlen, váratlan meghibásodásokat, amelyeket senki sem szeretne. A vállalkozások különösen profitálhatnak ebből a megközelítésből, mivel rendszereik hosszabb ideig megbízhatóan működnek, miközben csökken a karbantartással kapcsolatos költség. A hagyományos módszerek csupán rendszeres ellenőrzésekre támaszkodnak, és csak akkor lépnek közbe, ha valami már tényleg elromlott, ami viszont nem túl hatékony. Vegyük példának a Teslát, amely bevezette az intelligens monitorozó eszközöket akkumulátorhálózatain, és valós teljesítmény- és költségkímélő előnyöket ért el. Kutatások szerint az ilyen proaktív megoldások akár 30 százalékkal is csökkenthetik a karbantartási költségeket, és a gépek kb. 20 százalékkal gyakoribb megszakításmentes működését biztosítják, mint általában, ezt igazolja például az Access White Paper tanulmánya a mesterséges intelligenciára alapozott karbantartási megoldások költségcsökkentő hatásáról.

Innovációk a szervizelt akkumulátorok újrahasznosításában és felújításában

Az új akkumulátor újrahasznosítási technológiákban történő fejlesztések valódi előrelépést jelentenek a zöldebb gyakorlatok felé, amellyel az energiatárolást végzünk. A vállalatok mostanában hatékonyabb módszereket találnak arra, hogy kinyerjék a hasznos fémeket és más alkatrészeket a régi akkumulátorokból, így azokat vissza lehet juttatni a termelésbe. Üzleti szempontból ez csökkenti a nyersanyagköltségeket, mivel a gyártók nem minden egyes alkalommal nulláról kezdenek. Környezeti szempontból kevesebb hulladék kerül a szeméttelepekre, és a bányászati műveletek kisebb káros hatással járnak a bolygóra, amelyeket az új akkumulátorok gyártásához szükséges anyagok előállításához használnak. Vegyük példának a BYD műveletét Kínában, ahol újrahasznosító üzemük sikerrel nyert vissza több mint 90%-os arányban anyagokat a kimerült lítium-ion akkumulátorokból, ami elég lenyűgöző eredmény a hagyományos módszerekhez képest. Az iparági előrejelzések szerint a következő években évi körülbelül 7%-os növekedés várható ebben a szektorban, ami mutatja, mennyire fontos az akkumulátor újrahasznosítás az gazdasági és környezetvédelmi okok miatt.

Fenntartható gyakorlatok a lifecycle végénél történő kezeléshez

Újrahasznosítási folyamatok lithium-ion és súlyvadas akkumulátorokra

A lítiumionos és ólomakkumulátorok megfelelő újrahasznosítása nagyban hozzájárul az életciklusuk végén keletkező hulladékok kezeléséhez. A lítiumionos akkumulátorok feldolgozása során a legtöbb művelet fizikai összetöréssel kezdődik, majd kémiai kezelés következik, amely segít különválasztani a keverékből a lítiumot, kobaltot és nikkelet, mint értékes anyagokat. Az ólomakkumulátorok újrahasznosítása ezzel szemben viszonylag egyszerű folyamat. A szabványos módszer során szétszedik az egységeket, semlegesítik a bennmaradt savat, majd az ólmot visszanyerik, amelyet új akkumulátorok gyártásához használnak fel. A biztonsági szabályozások és szabályozási előírások nem csupán bürokratikus akadályok, hanem azért léteznek, mert a megfelelő kezelés jelentős különbséget okoz az hatékony újrahasznosítás és a környezeti károk között. Az ilyen megállapodásokban, mint például a Bázeli Egyezmény, meghatározott előírásokat fogalmaznak meg arról, hogyan kell az újrahasznosítóknak kezelni a veszélyes anyagokat, biztosítva ezzel, hogy mindenki betartsa a veszélyes hulladékok feldolgozására vonatkozó legjobb gyakorlatokat az egész folyamat során.

Azon a tényezőn, amellyel a lítium-ion és ólom-savas akkumulátorokat újrahasznosítjuk, napjainkban növekszik, mivel a technológia folyamatosan fejlődik, és a kormányok egyre szigorúbb szabályokat alkalmaznak a hulladékkezelés terén. A MarketsandMarkets piackutató vállalat tavaly közz tett egy tanulmányt, amely szerint az akkumulátor-újrahasznosítás, mint iparág, valószínűleg jelentősen bővülni fog a következő években. Becslések szerint kb. 8,1%-os átlagos éves növekedés várható a következő években egészen 2026-ig. Egyre több ember döbben rá arra, hogy mennyire káros az öreg akkumulátorok környezetére nézve, ha egyszerűen eldobjuk őket, emellett igazi pénzügyi haszon is realizálható, amikor a vállalatok visszanyerik ezeket a nemesfémeket belőlük. A sok elektromos autó megvásárlása és napelemek telepítése miatt az újrahasznosítóknak komolyan fel kell majd színlelniük játékukat, ha lépést akarnak tartani a világ tisztább energiára vonatkozó igényeivel a jövőben.

Második életi ciklusú alkalmazások a kiváltott energiatároló akkumulátorokhoz

Amikor az energiatároló akkumulátorok az eredeti élettartamuk végére érnek, gyakran kapnak második esélyt különféle alkalmazásokon keresztül, amelyek kevésbé igénybevett szerepkörökben működtetik őket. Alapvetően ezek az akkumulátorok még rendelkeznek felhasználható kapacitással, bár nem olyan mértékben, mint új korukban, ezért vállalatok módszereket dolgoznak ki a másodhasznosításukra, például napenergia tárolására vagy vészhelyzeti tartalékáramellátásként otthonok és vállalkozások számára egyaránt. Ezt a piacot gyorsan növekvőnek látjuk, mivel egyre több cég felismeri a pénzügyi megtakarítási lehetőségeket és a környezetvédelmi előnyöket abban, hogy az akkumulátorokat újrahasznosítják, ahelyett, hogy eldobnák őket. Vegyük példának az elektromos autók akkumulátorait: számos autógyártó jelenleg energiaszolgáltatókkal együttműködve használt akkumulátorokat épít be az elektromos hálózatba, ahol ezek segítenek kiegyensúlyozni az áramfogyasztás és a megújuló energiaforrások, például szélturbinák vagy napelemek által szolgáltatott energia közötti ingadozásokat.

A másodéletű projektek már most valós ígéretet mutatnak a gyakorlatban. Nézzük például a távközlési vállalatokat olyan helyeken, mint a fekete-Afrika, ahol régi EV-akkuk mostantól a mobiltelefon-tornyokat működtetik zajos dízelgenerátorok helyett. Az önmagában a környezetvédelmi megtakarítások is megérnék ezt a megközelítést. Előretekintve a szakértők többsége szerint itt hatalmas lehetőség rejlik. A BloombergNEF piackutatói szerint a másodéletű akkumulátor szektor értéke elérheti a 30 milliárd dollárt 2030-ig. Ekkora növekedés egyaránt környezetbarát megoldást jelent az akkumulátorhulladék problémák kezelésére, és új üzleti lehetőségeket teremt a gyártók, újrahasznosítók és energiaszolgáltatók számára, akik időben beszállnak a játékba.

GYIK

Mik a fő élettartam-szakaszai a Battery ESS-nél?

A Battery ESS fő élettartam-szakaszai közé tartozik az installáció, működtetés, karbantartás és felbontás, mindegyik hatással van a rendszer teljesítményére és fenntarthatóságára.

Hogyan hat a hőmérséklet az akkumulátor élettartamára?

A magasabb hőmérsékletek gyorsíthatják a töltőelem degradációját, csökkentve az efficienciát, míg a legjobb környezeti feltételek fenntartása jelentősen hosszabbítja a töltőelem élettartamát.

Mi a szerepe a Töltőelem-Kezelési Rendszereknek (BMS) az energia-tároló rendszerekben?

A Töltőelem-Kezelési Rendszerek (BMS) optimalizálni képesek a teljesítményt, kezelik a feltételeket, mint például a hőmérséklet, feszültség, áram és töltési állapot biztosítva a biztonságot, efficienciát és hosszú élettartamot.

Mik azok a másodéletű alkalmazások a kiváltott akkumulátorok számára?

A másodéletű alkalmazások kiváltott akkumulátorok újrafelhasználását tartalmazzák feladatokra, mint például az energia-tárolás napelemrendszerhez vagy mentesítő tápegységekhez, amelyek költséghatékonyságot és környezeti előnyöket nyújtanak.

Hogyan visszanyerik a litium-ionos és vezeték-acidus akkumulátorokat?

A litium-ionos akkumulátorok visszanyerése tördelést és kémiai feldolgozást igényel a fontos fémet tartalmazó anyagok visszaanyerésére, míg a vezeték-acidus akkumulátorok felosztása célja az acét neutralizálása és a vezeték visszanyerése újrahasznosításra.

Milyen fejlesztések történtek az energia-tároló rendszer prediktív karbantartásában?

Az mesterséges intelligenciát (MI) használó előrejelzéses karbantartási eszközök az elfogadhatatlan meghibásodásokat az elérkezésük előtt azonosítják, jobb rendszerbiztosítékkal és csökkentett karbantartási költségekkel a hagyományos módszerekhez képest.